Tavasz van. Legalább is a csillagászati tavasz kezdete (március 21.). Ez tény, ez a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. Ilyenkor a nappal és az éjszaka hossza mindkét féltekén megegyezik. Egyben hihetetlen várakozás van az emberekben, hogy kezdődjék a természet éledése, süssön többet a nap, induljanak a kerti munkák. A szerelmesek találjanak egymásra, a régi kapcsolatok újuljanak meg. Egyszóval: induljon a változás!
Na, erre mi van? Éppen csak nem fagy hajnalonként. A múlt héten még havazott is, és Pártai Lucia szerint elképzelhető ez a közeli napokban is. És mindezt akkor, amikor már tavasz van, hivatalosan is. Én már megvettem a magokat is, amit el szeretnék ültetni, de a talajt sem tudtam még előkészíteni. És közben egy kicsit kellett a Duna miatt is izgulni. De ez a nappal-kicsit-melegedő-éjszaka-kicsit-visszafagyó időjárás legalább annyi jót is hozott, hogy nem kellett tavaszi gyors hóolvadás miatt zsákolni, mint 2006-ban.
Szóval itt bámuljuk naptárat, és nem tudjuk mire is legyünk vele. Az az érzésem, hogy a tavasz sem tudja, hogy mire legyen velünk. Jól elvagyunk mi együtt. De hogy miért sikerült ilyen punnyadtra a tavasz eleji blogbejegyzésem?
Talán, mert tavaszi fáradtság van rajtam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése