Van nektek barátaim egy köztársasági elnökötök, aki nekem nem az (mert a kéznemfogáskor egy neki postázott levélben a magam számára leváltottam Őt), és aki ismét bebizonyította, hogy halmozottan hátrányos helyzetű.
Lakhat Ő bármilyen palotában, kísérheti megannyi testőr, Audiból bársonyszőnyegre léphet, aláírását kamerák rögzíthetik – akkor is emberségből nagy hátrányban van. Most már bátran el lehet felejteni a megszavazásának penetráns körülményeit. A múlt ködébe lehet utalni politikailag elfogult és gerjesztő állásfoglalásait. Lemondóan legyinthetünk nemzeti ünnepeinkről való lelépéseire is, de még az a brutálisan primitív és kisstílű kéznemfogás is elhalványul ahogyan mostani nemelnöki, nem nagyapai, nem jogvédői, és nehéz leírni: nem emberi gesztusai lejáratják Őt magát, az általa birtokolt posztot, a nemzeti egység ilyen halovány létét is! Az embervadászok röhögve lapulnak egy feltehetően telenemzetiszínűzött, szentkoronázott, rovásírásos vadásztanyán, fütyörészve tisztogatják a munka elvégeztével fegyverüket. Laza mozdulatokkal koccintanak, a munka el van végezve. Megint egy cigóval kevesebb! És nem hibáztunk megint, nem hagytunk nyomot, nem fenyeget nemes országjavító ténykedésünkben semmi. És leginkább nem fenyeget a társadalmunk megvetése, hiszen néma csend van, néhány bágyadt pesti érelmiségi morog (politikailag mikiegerek ők - tudjuk már egy ideje). A rendőrök, ezek a politika által ledarált szerencsétlenek kétségbeesetten kapkodnak, nyiltakozgatnak, a politikusok ezerrel nyaralnak, amúgy sem értenek a vadászathoz...
És hát az Elnök! A pártok feletti tudós jogvédő... Mindjárt más lett volna a helyzet, ha a derék gyilkológépek véletlenül rátapostak volna egy bánáti bazsarózsára...
De csak egy cigány volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése