Kétkeréken

Itt a tavasz. Itt a Húsvét. Itt a jó idő. Mindenki kifelé törekszik a zöldbe, a természetbe. Ki vagyunk éhezve a napsütésre, a jó levegőre, a békés sétákra. Alig vártuk már, hogy süssön a nap, hogy sétálhassunk, hogy körbejárhassuk megszokott sétaútjainkat. Kíváncsiság hajt, ki mit végzett már el a kerti munkákból, hogy állnak az építkezések, mi nyílik a kertekben? Egyszóval: itt az idő a lakás elhagyására, irány a kert, a sétaút, a kerékpárút. Itt a mód és lehetőség a zavartalan feltöltekezésre. Vagy mégsem? Vagy meg kell őrülni a gázkarrángatók rohamától? Idegbajt kell kapni a motoros csordák eszetlen előzgetésétől? Sajnos, ez az igazság, nem tompítható egy „nem mindegyik motoros ilyen” szöveggel! Minden tízből kilenc ilyen galád módon közlekedik, és ilyenkor gyakrabban hallani a szirénákat is, mennek a mentők, tűzoltók és a rendőrök. És megy az adóforint is velük. A jó idő és a napsütés nem csak a kétlábúakat csalta elő, hanem megérkeztek a kétkerekű hangrobbantók is. Akármerre megyünk akaratlanul is elszenvedői vagyunk esztelen parádézásuknak. Kapkodjuk a fejünket előzgetéseik miatt, befogjuk az orrunkat a gázaik okán, és nincs az a fülvédő, ami megvédene az iszonyatos brummogásuktól! És akkor még megjelennek a parti sétányon, ami kerékpárút és a kisgyerekesek sétaterepe. Rendszám nélkül, bűzös kipuffogóval, pofátlanul rángatják a gázkart a Duna-parton!
Alig telt egy hosszú hétvége, máris besokallottam tőlük. És mi lesz még itt? Mi lesz, ha véletlenül elovassa egy lóerőhuszár ezt a blogbejegyzést, és bünteni fog? Mint ahogyan ezt megtette a hétvégén egy motoros ámokfutó, amikor lassításra intettem. Örjöngő módon elkezdte rángatni a gázkart, hogy hanggal büntessen, de hogy értsem is: bemutatott egy cifrát. Teljesen tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzi magát ilyenkor az ember, védeném a békémet, a nagyszerű falunk nyugalmát, vonzerejét, de esélyem sincs a gazemberekkel szemben. Nekem nincs gázkarom, hogy penetráns lével az arcába küldjem felháborodásomat. És nem kapok segítséget a közbiztonság általam (is) fizetett szolgáitól. Marad a tehetetlen düh, marad az önbíráskodás. Majd akkor a aktív lesz a rendőrség...
De miért kell elfajulnia mindennek?